1988-ban megjelent első nagylemeze Magyarországon Hé! címmel. Az album különlegessége, hogy nem a hazai

 lemezkiadó cég a Hungaroton, hanem a jugoszláv Radio Televizija Beograd PGP gondozásában került forgalomba.

1989-ben Adriai slágerek címmel az akkori Jugoszláviában jelent meg nagylemeze az ottani magyar közösség által

nagyon várt és elismert óhazai zenei irányzattal, magyar nyelven, a Magazin együttes dalaiból. Még ebben az évben

Magyarországot képviselte a belgrádi Táncdalfesztiválon.

1990-ben megszületett az első aranylemeze, amelynek a címe, Szédülj el! a Proton Kiadó gondozásában, amelyet

még számos album követett. A lemezen többek között két nagysikerű dal is található, a Sirályok sírnak és a címadó

dal, a Szédülj el! 

1991-ben alapította meg Énekiskoláját, melynek az volt a célja, hogy a könnyűzenén keresztül megszerettesse a

komolyabb zenei ismereteket is. Ezáltal fiataloknak hasznos és értelmes elfoglaltságot is adjon, de az idősebb korúak

is énekelhettek, hisz fiatalkori álmaikat élték meg. Nem sztárokat akart nevelni, hanem lehetőséget adni tehetségük

megmutatására. Három nagylemezük is megjelent, melynek zenéjét Csuka Mónika írta. Az énekiskola azóta is

 működik és a tanítványok a mai napig visszajárnak.

1994-től a Szív TV-ben készített szórakoztató magazin műsort, amelyben sok sztárral, énekessel beszélgetett.

Az évesk során előadóként közös produkciói születtek Máté Péterrel, Aradszky Lászlóval, Korda Györggyel,

 Balázs Fecóval és Bajor Imrével. Zeneszerzőként több, mint 200 szerzeményét dokumentálta az ARTISJUS.

Dalszövegeit (néhány kivétellel) második férje, Dr. Soós László belgyógyász-háziorvos írta.

2018-ban Művészeti Életpálya elismerésben részesült, 2020-ban pedig Máté Péter-díjat kapott.

 

Forrás: https://www.atempo.sk/hirek/113-bemutato/35581-70-eves-csuka-monika-az-elso-magyar-lanyzenekar-a-beatrice-alapitoja.html

 

 

 

Beatkorszak.hu:

Fernbach Erika: Csuka Mónika

Csuka Mónika 1952-ben született Zalaegerszegen, édesanyja Kossuth-díjas agrármérnök, édesapja pedig

 Téesz-elnök volt. Miután a család Budapestre költözött  édesanyja lett a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató

 Intézet vezetője, majd a Vízügyi Hivatalba került. Édesapja hamar nyugdíjas lett, betegsége miatt. Testvére

 Mária – aki Csuka Maryként lett ismert zenész –, két évvel fiatalabb nála.

Csuka Mónika hangjára már az óvodában felfigyeltek, így aztán az óvónő javaslatára megkezdődött a zenei képzése:

zenei óvoda után zenetagozatos általános iskolába járt, majd a Radnóti Miklós Gimnázium zenetagozatára.

Általános iskolában kezdődött el a hangszeres képzése, elsőként furulyázott, majd csellista lett. Később a szülei vettek

egy pianínót, így azon is megtanult játszani. A klasszikus zenei műveltség mellett vonzotta a beatzene, amit a Rádió

Luxemburgon keresztül ismert meg, a Magyar Rádióban pedig Komjáthy György műsorait hallgatta, de nyomon követte

a televízióban futó táncdalfesztiválokat is. A nyugati zenekarok közül a kedvence a Beatles volt.

Gimnazistaként határozta el, hogy zenekart alapít, mégpedig olyat, amiben minden zenész lány, ezzel leginkább azt

akarta bebizonyítani, hogy ő és a barátnői is vannak olyan jók, mint a fiúk. Gimnáziumi barátnőit és testvérét kérte fel a

zenekarba, így az első felállás tagjai a következők voltak: Hamar Krisztina (basszusgitár), Csuka Mary (dob), Mózes

Katalin (billentyűk). Az alapítás előtt azonban még megtanult gitározni Hamar Lászlótól, Hamar Kriszta bátyjától. Miután

megalakult a zenekar, kiderült hogy hiányzik a szólógitáros: Mónika felvállalta ezt a szerepet, és gitárleckékbe kezdett,

hogy teljes legyen a női zenekar, amibe ekkor érkezett még Sebes Ildikó basszusgitárosnak.

A zenekar nevét Novai Gábor találta ki, mivel azt szerették volna, hogy megjelenjen benne a „beat” elnevezés mellett az

is hogy egy női együttesről van szó. Így lett Beatrice. Novai Gábor egyébként is sokat segített a lányzenekarnak,

csiszolta a tagok hangszeres tudását, és rengeteg tanácsot adott neki.

Az első női zenekarra az Ifjúsági Magazinban megjelent pályázat kapcsán figyeltek fel, amelynek keretében Adamis

Anna szövegét kellett megzenésíteni. A Csuka-nővérek megírták a szöveghez a zenét, majd Presser Gábor tanácsát is

megfogadták a dal kapcsán:

„Az Omega együttes a Dob utcában gyakorolt lent a pincében és oda mehettünk próbálni mi is,

rászabadítottak minket az igazi hangszerekre. Itt találkoztam Presser Picivel, aki egyszer csak hozzám

fordult: »Na, mutasd csak, mit írtál.« Meghallgatta, és azt mondta: »Mit szólnál hozzá, ha

hatnyolcadban lenne négynegyed helyett, egy kicsikét jobban menne.« És tényleg, mennyivel jobb lett

így a dal.”

 

 

Az énekes Komár László lett, a Rottenbiller utcában vették fel a dalt, ami aztán kislemezen is megjelent (ez lett Komár

László első kislemeze). A Beatrice sikerei folytatódtak, beneveztek a Telefongyár vetélkedőjére és megnyerték a

tehetségkutatót, olyan együttesek elől, mint például a Ferm zenekar. A Telefongyár a KISZ-bizottság közreműködésével

nagyon jó minőségű felszerelést vásárolt, és a Beatrice tagjai ezen játszhattak. Mindeközben Mónika a Telefongyárban

lett hatórás dolgozó, mivel ez volt a megnyert pályázat egyik feltétele. A zenélés, koncertezés miatt rengeteget

hiányzott a Radnóti gimnáziumból, ráadásul volt egy kellemetlen esete, amikor Nagy Feró, akivel már együtt jártak,

igazolást hamisított neki, ami kiderült, így aztán kénytelen volt elhagyni az iskolát. Az érettségit végül a Teleki Blanka

Dolgozók Himnáziumában tette le.

A Beatrice zenekarnak ebben az időszakban nem voltak saját számai, leginkább a közönségnek tetsző, nyugati

slágereket adták elő. Első gázsijukat a Gemini együttes előzenekaraként kapták: Várszegi Gábor hívta meg őket a

Gumigyárba  játszani. Ebből a fellépésből aztán probléma is lett, hiszen a zenekar az OSZK, vagyis az Országos

Szórakoztatózenei Központ látóterébe került, ahol megállapították, hogy nincs regisztrációs számuk. Ezután kénytelenek

voltak zenei gyakorlatra járni, annak ellenére, hogy mindnyájan képzett zenészek voltak. Fél évet töltöttek a Szófia

utcában Stark Tibornál, majd megkapták a regisztert, ezzel a Beatrice hivatalos zenekarrá vált. Ekkor tagcsere is történt

a zenekarban: Mózes Katit Nagy Katalin, a későbbi Kati és a Kerek Perec tagja váltotta a billentyűs posztján.

A Beatrice lányzenekarként 1972-ig működött, utána egyre több férfizenész érkezett az együttesbe. Mónika

visszaemlékezése szerint Nagy Feró hatására változott meg a zenekari összetétel, aki egyre többször javasolta, hogy

váltsanak le egy-egy női zenészt  egy jobbnak tartott férfira. Feró elsősorban Bencsik Sándort és Temesvári „Pepót”

javasolta a Beatricébe. Mónika belement a változásokba, egyedül a húgához, Maryhez ragaszkodott a dobos poszton,

azonban végül az a zenekari döntés született, hogy őt is lecserélik Barille Pasqualera. Mary egyébként ezután a Volán Rt

zenekarban játszott, majd Szigeti Edittel, Nagy Katival és Fáy Krisztával megalapították a Vadmacskák nevű zenekart.

A Beatrice az új férfitagokkal és Nagy Feróval továbbra sem kezdett saját számok írásába. Csuka Mónika így emlékszik

erre:

„Persze próbálgattuk azért, mi is szerettünk volna a rádióba bekerülni és továbblépni, de igazából azzal,

hogy a lányzenekar megszűnt, eltűnt az akkori Beatrice különlegessége is. Egy lettünk a sok ezer közül,

mert minden gimnáziumnak volt akkoriban zenekara.”

 

1972 és 1975 között ifjúsági klubokban, ifjúsági parkokban léptek fel, majd 1975-ben Nagy Feró és Csuka Mónika közös

gyermekének születése Mónika pályáján kényszerpihenőt eredményezett. A gyermekvállalás sok szempontból

fordulópont lett az előadóművészi, énekesnői karrierjében. 1976-ban csatlakozott a Mikrolied vokálegyütteshez, így már

párhuzamosan két zenekarral is fellépett. A Mikrolieddel sokat jártak külföldre is koncertezni, ezeket a turnékat Szigeti

Edit szervezte az Interkoncerten keresztül. Fontos adalék, hogy a Mikrolied nem vendéglátózni járt külföldre, hanem

fesztiválokon, koncerteken játszottak, illetve televíziós fellépéseik voltak. A Mikrolied vokálegyüttes harmadik tagja

Herczku Annamária volt. A számos külhoni fellépés hatására Nagy Feró egyre inkább előtérbe került a Beatricében,

hiszen előfordult hogy Mónika nem tudott jelen lenni a koncerteken. Másrészt a Mikrolied hatása volt az is, hogy

megváltozott a Beatrice hangzása, hiszen amikor elkezdtek saját számokat írni, akkor a korszakban egyre népszerűbb

diszkó felé fordultak. Lemezük azonban továbbra sem jelenhetett meg, hiába fordultak egyre népszerűbb stílusok felé.

1977-ben aztán megírták a Gyere kislány gyere című számukat, ami az első hazai diszkósláger lett. A zenét Mónika

szerezte, a szöveget Feró írta. Elsőként a Tessék választani című rádióműsorba válogatták be, majd pedig a televízióba is

bekerültek, az Egymillió fontos hangjegy című műsorba. A televízió segítségével széles közönség előtt játszottak, így a

Beatricére rengetegen felfigyeltek. A zenekar ekkor a régóta vágyott áttörés és lemezszerződés kapujában került,

azonban 1977-ben mégis feloszlottak.

A feloszlás közvetlen előzménye Csuka Mónika és Erdős Péter találkozója volt. Mónika így meséli el az ominózus

találkozó történetét:

„Nekem akkor fogalmam sem volt, ki ez az ember, de behívatott magához. Bementem, és a megbeszélés

során össze-vissza beszélt, semmi konkrétumot nem mondott, de az is elhangzott, hogy maguknak

tulajdonképpen lemezük is lehetne, és húzta-halasztotta a megbeszélést. Végül arra jutott, hogy felhívja

Bolba Lajost és ott előttem azt mondta a kagylóba, hogy játsszák többet a számunkat. Miután letette,

akkor arra gondoltam, hogy itt így működnek a dolgok? Az ember kidolgozza a szívét-lelkét és akkor

csak egy telefonhívás és többet játsszák a dalunkat a rádióban? A se vége, se hossza találkozó után

megkért, hogy menjek vissza a következő héten kedden, hogy átbeszéljük a dolgokat. A munkaidő

általában ötig tartott ekkoriban, Erdős viszont azt mondta hogy öt óra után menjek fel hozzá a

Hanglemezgyártó Vállalathoz és akkor megbeszélünk mindent. Nekem az volt az érzésem, hogy valamit

akar tőlem, mert megfogta a kezemet, és nem akarta elengedni. Mindezt Ferónak is elmondtam. Így

aztán úgy döntöttem, hogy a következő találkozóra magammal viszem a kislányomat is. Gondoltam, így

csak nem ugrik nekem Erdős. Amikor bementem hozzá, teljesen le volt döbbenve, felháborodva kérdezte

tőlem, ezt a gyereket hogyhogy idehozta? Azt válaszoltam, hogy a bölcsődéből kiadták, nem tudok vele

mit csinálni, nem tudtam kire hagyni ma délután. Ez a találkozó összesen öt perci tartott, a végén azt

mondta Erdős, hogy én nem tudok magának mit mondani, majd meglátjuk. Ezután 2-3 hónap múlva

hallom, hogy a Neoton Együttes nagy diszkólemezt ad ki, így aztán mindent azonnal értettem. Azt

hiszem, erről nagyon sok énekesnő mesélhetne, én azonban a szereposztó díványra nem voltam

hajlandó lefeküdni. Ennek ellenére természetesen a Neotont egy nagyon profi együttesnek tartom.”

 

 

Ezek után nyilvánvalóvá vált, hogy a Beatricének nem lesz nagylemeze. A kudarc nemcsak az együttes felbomlásához

vezetett, hanem Csuka Mónika és Nagy Feró házassága is véget ért. Feró 1978-ban újraalakította az együttest, amellyel

továbbra is Beatrice néven zenéltek, de a diszkós vonalat teljesen maga mögött hagyta.

A válás és a Beatrice 1977-es feloszlása után Csuka Mónika szólókarrierjére koncentrált. A Bergendy együttessel

játszott együtt, akivel egy egy hónapos nyugat-németországi turnén is részt vett. Ez a turné nehézségekhez vezetett a

szólókarrierjében, hiszen közvetlen előzménye volt annak, hogy Bolba Lajos 1978-től 1980 elejéig úgymond kitiltotta

Csuka Mónikát a Magyar Rádióból, bár lehet, hogy ezt sose vallaná be. Mónikának volt egy saját szerzeményű dala, amit

a Bergendy együttessel adott elő, ezt a számot pedig beválogatták a Tessék választani című rádióműsorba. A

rádiófelvétel időpontját módosították, így egybeesett a nyugat-németországi turnéval. Amikor Csuka Mónika jelezte

 Bolba Lajosnak, hogy nem tud fellépni a megadott időpontban, ráadásul egy nyugati turné miatt, Bolba a kitiltással

válaszolt.

Ezt az ellentétet végül Korda Györgynek sikerült feloldania, amikor a Szerelem él című szám eléneklésére kérte fel

Csuka Mónikát. Ez a dal Chris Norman és Suzy Quattro Stumblin’ in című slágerének magyar adaptációja volt, és a

felvétel során különböző nehézségekbe ütköztek Bolba és Csuka Mónika konfliktusa miatt. Végül Kordának sikerült

mindent elsimítania, így felvehették a Szerelem él című számot.

1980-ban Mónika Nyugat-Németországba ment egy évre dolgozni, a MACIVA szervezésében, egy western faluba

Pirmasens közelébe, ahova a környékbeliek szórakozni jártak. A szórakoztatóiparnak ez a szegmense a legkeményebb

munkák közé tartozik: a műsort, amiben felléptek, naponta háromszor játszották, megállás nélkül dolgozniuk kellett,

viszont nagyon jól fizették őket. Mónika a kislányát az első időszakban nem tudta magával vinni, leginkább Feró miatt,

aki a közelgő iskola miatt nem akarta a kislányt külföldre engedni. Végül sikerült megegyezniük a szülőknek és az utolsó

öt hónapban már Gabi is édesanyjával lehetett.

A hazatérés után Mónika a „haknibrigádokkal” lépett fel, ahol mindenféle produkciók, előadók megtalálhatóak voltak, az

ország legnagyobb művészei is. Így Mónika együtt dolgozhatott olyan legendás színészekkel és előadóművészekkel, mint

Kabos László, Koós János, Lórán Lenke, Korda György vagy Szántó Károly, „tulajdonképpen csak és kizárólag azért,

mert le tudtam kísérni magam egy szál gitárral.” A haknibrigádok járták az országot, egyik faluból mentek a másikba,

akár napi több fellépésük is lehetett. A haknibrigádos időszak addig tartott, amíg Mónika meg nem ismerkedett a

második férjével, dr. Soós Lászlóval, akitől 1986-ban született egy lánya, 1992-ben pedig egy fia.

A férje biztatására az 1980-as évek második felében felhagyott a haknibrigádos fellépésekkel és innentől kezdve

nagylemezben kezdtek el gondolkodni. Első albuma 1988-ban jelent meg, Hééé címmel. A nagylemez kiadásának

kalandos történetét Mónika így mesélte el:

„Meg is írtuk a lemezt, de Magyarországon még mindig csak a Hungarotonon keresztül jelenhettek meg a

felvételek. A sógorom, Enyedi Ernő, aki egy elég agilis ember, a Jugoszláv Kereskedelmi Központtal

nagyon jó kapcsolatot épített ki. Ebben az időben már más szelek fújtak, a rendszerváltás elején

jártunk. Kaptunk egy ajánlatot a belgrádi rádió és televízió két nagyfőnökétől, hogy ha adunk nekik

meghatározott számú birkát, akkor ők legyártatják a lemezt a jugoszláv hanglemezgyárban.

Jugoszláviában egyben volt a televízió, a rádió, a hanglemezgyártó vállalat, így közösen döntöttek. Sokat

köszönhetek Kovács Károly vajdasági managernek is, aki intézte a dolgainkat még a belgrádi Nemzetközi

Táncdalfesztiválra is kijuttatott.”

 

A lemezzel Csuka Mónika még Vitray Tamás műsorába is bekerült, hiszen a birkáért-nagylemezt csereüzlet még az

ismert riportert is érdekelte.

A nagylemez azonban nem lett kereskedelmileg sikeres, mivel nem volt mellette valódi marketingkampány. Az igazi

áttörést az 1990-es Szédülj el című album hozta meg Csuka Mónika számára, amely 96.000 példányban kelt el, és

hatalmas siker lett. Ez már Magyarországon jelent meg a Proton kiadó gondozásában. Mónika csak annyit kért, hogy

ugyanolyan marketing- és reklámtámogatást kapjon a szólóalbuma, mint a korszak nagy előadóinak a lemeze. A siker

egyértelműen őt igazolta, élete legnagyobb örömének és elégtételének tartja ezt a nagylemezt.

A rendszerváltás után már sorra jelentek meg lemezei, de az 1990-es sikert nem sikerült felülmúlnia. Mónika ekkor 38

éves volt, nem elsősorban az előadóművészeti tevékenységére koncentrált, hanem inkább az oktatás felé fordult, így

jött létre a Csuka Mónika énekiskola, amely 2016-ban fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. Az iskolában Csuka

Mónika a pedagógusi munkát is nagyon élvezi, ez már nem kizárólag az éneklésről szól, hanem arról hogy segíthet

fiataloknak a színpadra kerülni.

Mónika saját bevallása szerint civil maradt a pályán, a család, a háttérország mindig nagyon fontos volt számára.

Pályáján, saját egyéni útján nem változtatna semmit, ha elölről kezdené, mindent ugyanígy csinálna. A zenélés és az

előadóművészeti pálya mellett ugyanolyan teljesítménynek tartja, hogy egy csodálatos férjjel, csodálatos gyerekeket

nevelt fel.

Forrás: https://beatkorszak.hu/csuka-monika-eletutinterju

A teljes, 16 oldalas interjú letölthető: https://beatkorszak.hu/doc/CsukaMonika.pdf

Gyógyhír magazin,  2020.01.07.:

Kodály-módszer és női beat zenekar

Csuka Mónika zenei tanulmányait négyéves korában kezdte. Játszik zongorán, csellón és gitáron. 1967-ben

szólistaként hanglemezre énekelte a Kodály-módszer bemutató anyagát, amit Angliában és Japánban is

terjesztettek. 1969-ben alakította meg Magyarország első női beat zenekarát, az idővel átalakult Beatricét.

1975–1977 között tagja a Mikrolied vokál triónak, amellyel sokat szerepelt az NDK-ban és Lengyelországban

is. 1990-ben megszületett az első aranylemez, Szédülj el! címmel, melyet még számos album követett. 1991-

ben alapítja meg Énekiskoláját, melynek az volt a célja, hogy a könnyűzenén keresztül megszerettesse a

komolyabb zenei ismereteket is. A szerzői jogvédő hivatalban több mint 200 dal zeneszerzőjeként jegyzik.

▶ Három gyermekedből két lányod énekel. Véletlen?

▶ Szakmájuk, diplomáik vannak, nem erre a pályára szántam őket, mert tudom, hogy ez mennyire nehéz. Minden

    művész szülő félti a gyerekeit a csalódásoktól, attól a rögös úttól, ami énekesként, zenészként vár rájuk. Gabi  

        lányom az első házasságomból, Nagy Ferótól van. Ő inkább „apja lánya”, rocker alkat, erős egyéniség. Az éneklés   

       mellett a testén dolgozik, gyönyörű alakja van, naponta 2-3 órát edz. Rendszeresen jár fellépni, retro slágereket 

       énekel rendezvényeken. Mercédesz a második férjem lánya, neki egy, a nevét viselő zenekara is van. Napközben  

       „rendes” munkahelyen dolgozik, komoly állása van, hisz három diplomát szerzett, mellette egy öt éves kislányt is

      nevel. Az unokám balettre jár, úszik, nagyon okos.

▶ Hogy lehet az, hogy éppen a fiadnak nincs gitár a kezében?

▶ Mikor kicsi volt, egyszer azt kértem tőle, hogy énekelje vissza azt, hogy dó-ré-mi-szó, a válasz ez volt: nem. 
    Ő szabályosan tiltakozott a showbusiness ellen, valószínűleg azért, mert sokszor vittem magammal, amikor    

       dolgoznom kellett. Az utóbbi 28 évem jó részét az angyalföldi József Attila Művelődési Központban működő 

       Énekiskolám tette ki, a fiam látta a növendékeimet felnőni, látta küzdelmeiket és sikereiket. Csendes szemlélődő  

       maradt. 

▶ Vannak híres tanítványaid?

▶ Nem celebeket nevelek, nem is vagyok jó üzletasszony. Mondom is a szülőknek, ha azért hozzák a gyereket, hogy 

        sztárok legyenek, akkor inkább ne. De ha azért, hogy egy jó társaságban, alkotó közösségben fejlesszem a

       képességeiket, akkor jöjjenek nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is. A tiszta belső hallás az alap, aminek meg

       kell lenni, arra teszem rá a felépítményt. És ha ehhez még szerencséjük is van, akkor jöhet a lemezkészítés. Több 

       tanítványomnak is van CD-je. 

▶ A férjed a szerzőtársad is, amiben semmi különös nem lenne, de ő orvosként dolgozik az Újlipótvárosban.

▶ A férjemmel 35 éve vagyunk együtt és igen, belgyógyász, foglalkozásegészségügyi orvos és a Tátra utcai Rendelőben

       háziorvosként rendel. Ez három kőkemény szakvizsgát jelent. Egyszer azt kérdezte, hogy írhatna-e az egyik zenémre

       szöveget. Tudtam, hogy ír verseket, de nagyon meglepődtem, amikor egy olyan dalszöveggel állt elő, ami után

      éreztem, most már mindig ő lesz a szerzőtársam. 

▶ Mégiscsak furcsa, hogy egy belgyógyász dalszöveget ír.

▶ Ne gondold. Egyszer egy koncerten valaki durván „belegitározott” a fülembe, szinte megsüketültem. Elmentem 
    Hacki Tamáshoz, akit füttyművészként ismert meg a közönség, de polgári foglalkozása szerint gégész. Éppen 

        vizsgált,  amikor a szomszéd szobából egy csellójáték szűrődött át. Kérdeztem Tamást, mi ez? Mire ő azt válaszolta,  

       hogy semmi, csak a főorvos gyakorol. Tudod, az orvosok rengeteg rosszat látnak, betegségeket, fájdalmat,   

       szükségük van valami teljesen másra, amitől gyógyul és épül az ő lelkük is.  A férjemnek fantasztikus irodalmi vénája

       van, neki az írás a feltöltődési lehetőség. 

▶ Minden olyan asszony, akinek gyermekei nem egy apától vannak, küzd azzal, hogyan legyen jelen az édesapa a

       gyereke életében. Nálatok hogy volt?

▶ Bármit is ír a bulvár, Feri (Nagy Feró) mindig benne lehetett a lányunk életében, ma is sokszor beszélgetnek. Annak  

        idején Gabi nagyon kicsi volt, mikor elváltunk, de mindig tarthatták a kapcsolatot. Emlékszem,  amikor  

       összeházasodtam Soós doktorral, eljött hozzánk egy látogatásra, és amikor megismerte a férjemet, akkor úgy a maga

       módján ezt mondta: „Na jól van, látom rendes apja lesz a gyereknek.” Így is volt, Laci akkor is előtérbe helyezte és

       kivételezett Gabival, amikor már megszülettek a közös gyerekeink, nehogy véletlenül kevesebbnek érezze a

       szeretetet. 
   Ők hárman jó testvérek, nagyon büszke vagyok rájuk. A fiamra most különösen, hiszen lassan túl van az 

      ügyvédjelölti  három éven és idén, 2020-ban leteszi az ügyvédi vizsgát. Valamint vízilabdázik, kisportolt alkat ő is.

      Hiszek abban, hogy egyaránt fontos a fizikális és mentális erőnlét, és bízom abban, hogy a gyerekeink tovább viszik

      ezt a szemléletet akkor is, ha mi már nem leszünk.

                                                                                  Vincze Kinga

Forrás: https://www.gyogyhir.hu/cikk/3432/Kodaly-modszer-es-noi-beat-zenekar

SztárParty:

Csuka Mónika

Forrás: http://www.sztarparty.hu/csuka-monika.html

Forrás: https://story.hu/napi-friss/2022/10/14/perpatvar-az-x-faktor-korul-csuka-monika-kiakadt-csuka-monikara/