1988-ban megjelent első nagylemeze Magyarországon Hé! címmel. Az album különlegessége, hogy nem a hazai
lemezkiadó cég a Hungaroton, hanem a jugoszláv Radio Televizija Beograd PGP gondozásában került forgalomba.
1989-ben Adriai slágerek címmel az akkori Jugoszláviában jelent meg nagylemeze az ottani magyar közösség által
nagyon várt és elismert óhazai zenei irányzattal, magyar nyelven, a Magazin együttes dalaiból. Még ebben az évben
Magyarországot képviselte a belgrádi Táncdalfesztiválon.
1990-ben megszületett az első aranylemeze, amelynek a címe, Szédülj el! a Proton Kiadó gondozásában, amelyet
még számos album követett. A lemezen többek között két nagysikerű dal is található, a Sirályok sírnak és a címadó
dal, a Szédülj el!
1991-ben alapította meg Énekiskoláját, melynek az volt a célja, hogy a könnyűzenén keresztül megszerettesse a
komolyabb zenei ismereteket is. Ezáltal fiataloknak hasznos és értelmes elfoglaltságot is adjon, de az idősebb korúak
is énekelhettek, hisz fiatalkori álmaikat élték meg. Nem sztárokat akart nevelni, hanem lehetőséget adni tehetségük
megmutatására. Három nagylemezük is megjelent, melynek zenéjét Csuka Mónika írta. Az énekiskola azóta is
működik és a tanítványok a mai napig visszajárnak.
1994-től a Szív TV-ben készített szórakoztató magazin műsort, amelyben sok sztárral, énekessel beszélgetett.
Az évesk során előadóként közös produkciói születtek Máté Péterrel, Aradszky Lászlóval, Korda Györggyel,
Balázs Fecóval és Bajor Imrével. Zeneszerzőként több, mint 200 szerzeményét dokumentálta az ARTISJUS.
Dalszövegeit (néhány kivétellel) második férje, Dr. Soós László belgyógyász-háziorvos írta.
2018-ban Művészeti Életpálya elismerésben részesült, 2020-ban pedig Máté Péter-díjat kapott.
Beatkorszak.hu:
"Nekem akkor fogalmam sem volt, ki ez az ember, de behívatott magához. Bementem, és a megbeszélés során össze-
vissza beszélt, semmi konkrétumot nem mondott, de az is elhangzott, hogy maguknak tulajdonképpen lemezük is
lehetne, és húzta - halasztotta a megbeszélést. Végül arra jutott, hogy felhívja Bolba Lajost és ott előttem azt mondta a
kagylóba, hogy játsszák többet a számunkat. Miután letette, akkor arra gondoltam, hogy itt így működnek a dolgok?"
- Csuka Mónika
Fernbach Erika: Csuka Mónika
Csuka Mónika 1952-ben született Zalaegerszegen, édesanyja Kossuth-díjas agrármérnök, édesapja pedig
Téesz-elnök volt. Miután a család Budapestre költözött édesanyja lett a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató
Intézet vezetője, majd a Vízügyi Hivatalba került. Édesapja hamar nyugdíjas lett, betegsége miatt. Testvére
Mária – aki Csuka Maryként lett ismert zenész –, két évvel fiatalabb nála.
Csuka Mónika hangjára már az óvodában felfigyeltek, így aztán az óvónő javaslatára megkezdődött a zenei képzése:
zenei óvoda után zenetagozatos általános iskolába járt, majd a Radnóti Miklós Gimnázium zenetagozatára.
Általános iskolában kezdődött el a hangszeres képzése, elsőként furulyázott, majd csellista lett. Később a szülei vettek
egy pianínót, így azon is megtanult játszani. A klasszikus zenei műveltség mellett vonzotta a beatzene, amit a Rádió
Luxemburgon keresztül ismert meg, a Magyar Rádióban pedig Komjáthy György műsorait hallgatta, de nyomon követte
a televízióban futó táncdalfesztiválokat is. A nyugati zenekarok közül a kedvence a Beatles volt.
Gimnazistaként határozta el, hogy zenekart alapít, mégpedig olyat, amiben minden zenész lány, ezzel leginkább azt
akarta bebizonyítani, hogy ő és a barátnői is vannak olyan jók, mint a fiúk. Gimnáziumi barátnőit és testvérét kérte fel a
zenekarba, így az első felállás tagjai a következők voltak: Hamar Krisztina (basszusgitár), Csuka Mary (dob), Mózes
Katalin (billentyűk). Az alapítás előtt azonban még megtanult gitározni Hamar Lászlótól, Hamar Kriszta bátyjától. Miután
megalakult a zenekar, kiderült hogy hiányzik a szólógitáros: Mónika felvállalta ezt a szerepet, és gitárleckékbe kezdett,
hogy teljes legyen a női zenekar, amibe ekkor érkezett még Sebes Ildikó basszusgitárosnak.
A zenekar nevét Novai Gábor találta ki, mivel azt szerették volna, hogy megjelenjen benne a „beat” elnevezés mellett az
is hogy egy női együttesről van szó. Így lett Beatrice. Novai Gábor egyébként is sokat segített a lányzenekarnak,
csiszolta a tagok hangszeres tudását, és rengeteg tanácsot adott neki.
Az első női zenekarra az Ifjúsági Magazinban megjelent pályázat kapcsán figyeltek fel, amelynek keretében Adamis
Anna szövegét kellett megzenésíteni. A Csuka-nővérek megírták a szöveghez a zenét, majd Presser Gábor tanácsát is
megfogadták a dal kapcsán:
„Az Omega együttes a Dob utcában gyakorolt lent a pincében és oda mehettünk próbálni mi is,
rászabadítottak minket az igazi hangszerekre. Itt találkoztam Presser Picivel, aki egyszer csak hozzám
fordult: »Na, mutasd csak, mit írtál.« Meghallgatta, és azt mondta: »Mit szólnál hozzá, ha
hatnyolcadban lenne négynegyed helyett, egy kicsikét jobban menne.« És tényleg, mennyivel jobb lett
így a dal.”
Az énekes Komár László lett, a Rottenbiller utcában vették fel a dalt, ami aztán kislemezen is megjelent (ez lett Komár
László első kislemeze). A Beatrice sikerei folytatódtak, beneveztek a Telefongyár vetélkedőjére és megnyerték a
tehetségkutatót, olyan együttesek elől, mint például a Ferm zenekar. A Telefongyár a KISZ-bizottság közreműködésével
nagyon jó minőségű felszerelést vásárolt, és a Beatrice tagjai ezen játszhattak. Mindeközben Mónika a Telefongyárban
lett hatórás dolgozó, mivel ez volt a megnyert pályázat egyik feltétele. A zenélés, koncertezés miatt rengeteget
hiányzott a Radnóti gimnáziumból, ráadásul volt egy kellemetlen esete, amikor Nagy Feró, akivel már együtt jártak,
igazolást hamisított neki, ami kiderült, így aztán kénytelen volt elhagyni az iskolát. Az érettségit végül a Teleki Blanka
Dolgozók Himnáziumában tette le.
A Beatrice zenekarnak ebben az időszakban nem voltak saját számai, leginkább a közönségnek tetsző, nyugati
slágereket adták elő. Első gázsijukat a Gemini együttes előzenekaraként kapták: Várszegi Gábor hívta meg őket a
Gumigyárba játszani. Ebből a fellépésből aztán probléma is lett, hiszen a zenekar az OSZK, vagyis az Országos
Szórakoztatózenei Központ látóterébe került, ahol megállapították, hogy nincs regisztrációs számuk. Ezután kénytelenek
voltak zenei gyakorlatra járni, annak ellenére, hogy mindnyájan képzett zenészek voltak. Fél évet töltöttek a Szófia
utcában Stark Tibornál, majd megkapták a regisztert, ezzel a Beatrice hivatalos zenekarrá vált. Ekkor tagcsere is történt
a zenekarban: Mózes Katit Nagy Katalin, a későbbi Kati és a Kerek Perec tagja váltotta a billentyűs posztján.
A Beatrice lányzenekarként 1972-ig működött, utána egyre több férfizenész érkezett az együttesbe. Mónika
visszaemlékezése szerint Nagy Feró hatására változott meg a zenekari összetétel, aki egyre többször javasolta, hogy
váltsanak le egy-egy női zenészt egy jobbnak tartott férfira. Feró elsősorban Bencsik Sándort és Temesvári „Pepót”
javasolta a Beatricébe. Mónika belement a változásokba, egyedül a húgához, Maryhez ragaszkodott a dobos poszton,
azonban végül az a zenekari döntés született, hogy őt is lecserélik Barille Pasqualera. Mary egyébként ezután a Volán Rt
zenekarban játszott, majd Szigeti Edittel, Nagy Katival és Fáy Krisztával megalapították a Vadmacskák nevű zenekart.
A Beatrice az új férfitagokkal és Nagy Feróval továbbra sem kezdett saját számok írásába. Csuka Mónika így emlékszik
erre:
„Persze próbálgattuk azért, mi is szerettünk volna a rádióba bekerülni és továbblépni, de igazából azzal,
hogy a lányzenekar megszűnt, eltűnt az akkori Beatrice különlegessége is. Egy lettünk a sok ezer közül,
mert minden gimnáziumnak volt akkoriban zenekara.”
1972 és 1975 között ifjúsági klubokban, ifjúsági parkokban léptek fel, majd 1975-ben Nagy Feró és Csuka Mónika közös
gyermekének születése Mónika pályáján kényszerpihenőt eredményezett. A gyermekvállalás sok szempontból
fordulópont lett az előadóművészi, énekesnői karrierjében. 1976-ban csatlakozott a Mikrolied vokálegyütteshez, így már
párhuzamosan két zenekarral is fellépett. A Mikrolieddel sokat jártak külföldre is koncertezni, ezeket a turnékat Szigeti
Edit szervezte az Interkoncerten keresztül. Fontos adalék, hogy a Mikrolied nem vendéglátózni járt külföldre, hanem
fesztiválokon, koncerteken játszottak, illetve televíziós fellépéseik voltak. A Mikrolied vokálegyüttes harmadik tagja
Herczku Annamária volt. A számos külhoni fellépés hatására Nagy Feró egyre inkább előtérbe került a Beatricében,
hiszen előfordult hogy Mónika nem tudott jelen lenni a koncerteken. Másrészt a Mikrolied hatása volt az is, hogy
megváltozott a Beatrice hangzása, hiszen amikor elkezdtek saját számokat írni, akkor a korszakban egyre népszerűbb
diszkó felé fordultak. Lemezük azonban továbbra sem jelenhetett meg, hiába fordultak egyre népszerűbb stílusok felé.
1977-ben aztán megírták a Gyere kislány gyere című számukat, ami az első hazai diszkósláger lett. A zenét Mónika
szerezte, a szöveget Feró írta. Elsőként a Tessék választani című rádióműsorba válogatták be, majd pedig a televízióba is
bekerültek, az Egymillió fontos hangjegy című műsorba. A televízió segítségével széles közönség előtt játszottak, így a
Beatricére rengetegen felfigyeltek. A zenekar ekkor a régóta vágyott áttörés és lemezszerződés kapujában került,
azonban 1977-ben mégis feloszlottak.
A feloszlás közvetlen előzménye Csuka Mónika és Erdős Péter találkozója volt. Mónika így meséli el az ominózus
találkozó történetét:
„Nekem akkor fogalmam sem volt, ki ez az ember, de behívatott magához. Bementem, és a megbeszélés
során össze-vissza beszélt, semmi konkrétumot nem mondott, de az is elhangzott, hogy maguknak
tulajdonképpen lemezük is lehetne, és húzta-halasztotta a megbeszélést. Végül arra jutott, hogy felhívja
Bolba Lajost és ott előttem azt mondta a kagylóba, hogy játsszák többet a számunkat. Miután letette,
akkor arra gondoltam, hogy itt így működnek a dolgok? Az ember kidolgozza a szívét-lelkét és akkor
csak egy telefonhívás és többet játsszák a dalunkat a rádióban? A se vége, se hossza találkozó után
megkért, hogy menjek vissza a következő héten kedden, hogy átbeszéljük a dolgokat. A munkaidő
általában ötig tartott ekkoriban, Erdős viszont azt mondta hogy öt óra után menjek fel hozzá a
Hanglemezgyártó Vállalathoz és akkor megbeszélünk mindent. Nekem az volt az érzésem, hogy valamit
akar tőlem, mert megfogta a kezemet, és nem akarta elengedni. Mindezt Ferónak is elmondtam. Így
aztán úgy döntöttem, hogy a következő találkozóra magammal viszem a kislányomat is. Gondoltam, így
csak nem ugrik nekem Erdős. Amikor bementem hozzá, teljesen le volt döbbenve, felháborodva kérdezte
tőlem, ezt a gyereket hogyhogy idehozta? Azt válaszoltam, hogy a bölcsődéből kiadták, nem tudok vele
mit csinálni, nem tudtam kire hagyni ma délután. Ez a találkozó összesen öt perci tartott, a végén azt
mondta Erdős, hogy én nem tudok magának mit mondani, majd meglátjuk. Ezután 2-3 hónap múlva
hallom, hogy a Neoton Együttes nagy diszkólemezt ad ki, így aztán mindent azonnal értettem. Azt
hiszem, erről nagyon sok énekesnő mesélhetne, én azonban a szereposztó díványra nem voltam
hajlandó lefeküdni. Ennek ellenére természetesen a Neotont egy nagyon profi együttesnek tartom.”
Ezek után nyilvánvalóvá vált, hogy a Beatricének nem lesz nagylemeze. A kudarc nemcsak az együttes felbomlásához
vezetett, hanem Csuka Mónika és Nagy Feró házassága is véget ért. Feró 1978-ban újraalakította az együttest, amellyel
továbbra is Beatrice néven zenéltek, de a diszkós vonalat teljesen maga mögött hagyta.
A válás és a Beatrice 1977-es feloszlása után Csuka Mónika szólókarrierjére koncentrált. A Bergendy együttessel
játszott együtt, akivel egy egy hónapos nyugat-németországi turnén is részt vett. Ez a turné nehézségekhez vezetett a
szólókarrierjében, hiszen közvetlen előzménye volt annak, hogy Bolba Lajos 1978-től 1980 elejéig úgymond kitiltotta
Csuka Mónikát a Magyar Rádióból, bár lehet, hogy ezt sose vallaná be. Mónikának volt egy saját szerzeményű dala, amit
a Bergendy együttessel adott elő, ezt a számot pedig beválogatták a Tessék választani című rádióműsorba. A
rádiófelvétel időpontját módosították, így egybeesett a nyugat-németországi turnéval. Amikor Csuka Mónika jelezte
Bolba Lajosnak, hogy nem tud fellépni a megadott időpontban, ráadásul egy nyugati turné miatt, Bolba a kitiltással
válaszolt.
Ezt az ellentétet végül Korda Györgynek sikerült feloldania, amikor a Szerelem él című szám eléneklésére kérte fel
Csuka Mónikát. Ez a dal Chris Norman és Suzy Quattro Stumblin’ in című slágerének magyar adaptációja volt, és a
felvétel során különböző nehézségekbe ütköztek Bolba és Csuka Mónika konfliktusa miatt. Végül Kordának sikerült
mindent elsimítania, így felvehették a Szerelem él című számot.
1980-ban Mónika Nyugat-Németországba ment egy évre dolgozni, a MACIVA szervezésében, egy western faluba
Pirmasens közelébe, ahova a környékbeliek szórakozni jártak. A szórakoztatóiparnak ez a szegmense a legkeményebb
munkák közé tartozik: a műsort, amiben felléptek, naponta háromszor játszották, megállás nélkül dolgozniuk kellett,
viszont nagyon jól fizették őket. Mónika a kislányát az első időszakban nem tudta magával vinni, leginkább Feró miatt,
aki a közelgő iskola miatt nem akarta a kislányt külföldre engedni. Végül sikerült megegyezniük a szülőknek és az utolsó
öt hónapban már Gabi is édesanyjával lehetett.
A hazatérés után Mónika a „haknibrigádokkal” lépett fel, ahol mindenféle produkciók, előadók megtalálhatóak voltak, az
ország legnagyobb művészei is. Így Mónika együtt dolgozhatott olyan legendás színészekkel és előadóművészekkel, mint
Kabos László, Koós János, Lórán Lenke, Korda György vagy Szántó Károly, „tulajdonképpen csak és kizárólag azért,
mert le tudtam kísérni magam egy szál gitárral.” A haknibrigádok járták az országot, egyik faluból mentek a másikba,
akár napi több fellépésük is lehetett. A haknibrigádos időszak addig tartott, amíg Mónika meg nem ismerkedett a
második férjével, dr. Soós Lászlóval, akitől 1986-ban született egy lánya, 1992-ben pedig egy fia.
A férje biztatására az 1980-as évek második felében felhagyott a haknibrigádos fellépésekkel és innentől kezdve
nagylemezben kezdtek el gondolkodni. Első albuma 1988-ban jelent meg, Hééé címmel. A nagylemez kiadásának
kalandos történetét Mónika így mesélte el:
„Meg is írtuk a lemezt, de Magyarországon még mindig csak a Hungarotonon keresztül jelenhettek meg a
felvételek. A sógorom, Enyedi Ernő, aki egy elég agilis ember, a Jugoszláv Kereskedelmi Központtal
nagyon jó kapcsolatot épített ki. Ebben az időben már más szelek fújtak, a rendszerváltás elején
jártunk. Kaptunk egy ajánlatot a belgrádi rádió és televízió két nagyfőnökétől, hogy ha adunk nekik
meghatározott számú birkát, akkor ők legyártatják a lemezt a jugoszláv hanglemezgyárban.
Jugoszláviában egyben volt a televízió, a rádió, a hanglemezgyártó vállalat, így közösen döntöttek. Sokat
köszönhetek Kovács Károly vajdasági managernek is, aki intézte a dolgainkat még a belgrádi Nemzetközi
Táncdalfesztiválra is kijuttatott.”
A lemezzel Csuka Mónika még Vitray Tamás műsorába is bekerült, hiszen a birkáért-nagylemezt csereüzlet még az
ismert riportert is érdekelte.
A nagylemez azonban nem lett kereskedelmileg sikeres, mivel nem volt mellette valódi marketingkampány. Az igazi
áttörést az 1990-es Szédülj el című album hozta meg Csuka Mónika számára, amely 96.000 példányban kelt el, és
hatalmas siker lett. Ez már Magyarországon jelent meg a Proton kiadó gondozásában. Mónika csak annyit kért, hogy
ugyanolyan marketing- és reklámtámogatást kapjon a szólóalbuma, mint a korszak nagy előadóinak a lemeze. A siker
egyértelműen őt igazolta, élete legnagyobb örömének és elégtételének tartja ezt a nagylemezt.
A rendszerváltás után már sorra jelentek meg lemezei, de az 1990-es sikert nem sikerült felülmúlnia. Mónika ekkor 38
éves volt, nem elsősorban az előadóművészeti tevékenységére koncentrált, hanem inkább az oktatás felé fordult, így
jött létre a Csuka Mónika énekiskola, amely 2016-ban fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. Az iskolában Csuka
Mónika a pedagógusi munkát is nagyon élvezi, ez már nem kizárólag az éneklésről szól, hanem arról hogy segíthet
fiataloknak a színpadra kerülni.
Mónika saját bevallása szerint civil maradt a pályán, a család, a háttérország mindig nagyon fontos volt számára.
Pályáján, saját egyéni útján nem változtatna semmit, ha elölről kezdené, mindent ugyanígy csinálna. A zenélés és az
előadóművészeti pálya mellett ugyanolyan teljesítménynek tartja, hogy egy csodálatos férjjel, csodálatos gyerekeket
nevelt fel.
Forrás: https://beatkorszak.hu/csuka-monika-eletutinterju
A teljes, 16 oldalas interjú letölthető: https://beatkorszak.hu/doc/CsukaMonika.pdf
Gyógyhír magazin, 2020.01.07.:
Kodály-módszer és női beat zenekar
Csuka Mónika zenei tanulmányait négyéves korában kezdte. Játszik zongorán, csellón és gitáron. 1967-ben
szólistaként hanglemezre énekelte a Kodály-módszer bemutató anyagát, amit Angliában és Japánban is
terjesztettek. 1969-ben alakította meg Magyarország első női beat zenekarát, az idővel átalakult Beatricét.
1975–1977 között tagja a Mikrolied vokál triónak, amellyel sokat szerepelt az NDK-ban és Lengyelországban
is. 1990-ben megszületett az első aranylemez, Szédülj el! címmel, melyet még számos album követett. 1991-
ben alapítja meg Énekiskoláját, melynek az volt a célja, hogy a könnyűzenén keresztül megszerettesse a
komolyabb zenei ismereteket is. A szerzői jogvédő hivatalban több mint 200 dal zeneszerzőjeként jegyzik.
▶ Három gyermekedből két lányod énekel. Véletlen?
▶ Szakmájuk, diplomáik vannak, nem erre a pályára szántam őket, mert tudom, hogy ez mennyire nehéz. Minden
művész szülő félti a gyerekeit a csalódásoktól, attól a rögös úttól, ami énekesként, zenészként vár rájuk. Gabi
lányom az első házasságomból, Nagy Ferótól van. Ő inkább „apja lánya”, rocker alkat, erős egyéniség. Az éneklés
mellett a testén dolgozik, gyönyörű alakja van, naponta 2-3 órát edz. Rendszeresen jár fellépni, retro slágereket
énekel rendezvényeken. Mercédesz a második férjem lánya, neki egy, a nevét viselő zenekara is van. Napközben
„rendes” munkahelyen dolgozik, komoly állása van, hisz három diplomát szerzett, mellette egy öt éves kislányt is
nevel. Az unokám balettre jár, úszik, nagyon okos.
▶ Hogy lehet az, hogy éppen a fiadnak nincs gitár a kezében?
▶ Mikor
kicsi volt, egyszer azt kértem tőle, hogy énekelje
vissza azt, hogy dó-ré-mi-szó, a válasz ez volt: nem.
Ő szabályosan tiltakozott a showbusiness ellen, valószínűleg
azért, mert sokszor vittem magammal, amikor
dolgoznom kellett. Az utóbbi 28 évem jó részét az angyalföldi József Attila Művelődési Központban működő
Énekiskolám tette ki, a fiam látta a növendékeimet felnőni, látta küzdelmeiket és sikereiket. Csendes szemlélődő
maradt.
▶ Vannak híres tanítványaid?
▶ Nem celebeket nevelek, nem is vagyok jó üzletasszony. Mondom is a szülőknek, ha azért hozzák a gyereket, hogy
sztárok legyenek, akkor inkább ne. De ha azért, hogy egy jó társaságban, alkotó közösségben fejlesszem a
képességeiket, akkor jöjjenek nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is. A tiszta belső hallás az alap, aminek meg
kell lenni, arra teszem rá a felépítményt. És ha ehhez még szerencséjük is van, akkor jöhet a lemezkészítés. Több
tanítványomnak is van CD-je.
▶ A férjed a szerzőtársad is, amiben semmi különös nem lenne, de ő orvosként dolgozik az Újlipótvárosban.
▶ A férjemmel 35 éve vagyunk együtt és igen, belgyógyász, foglalkozásegészségügyi orvos és a Tátra utcai Rendelőben
háziorvosként rendel. Ez három kőkemény szakvizsgát jelent. Egyszer azt kérdezte, hogy írhatna-e az egyik zenémre
szöveget. Tudtam, hogy ír verseket, de nagyon meglepődtem, amikor egy olyan dalszöveggel állt elő, ami után
éreztem, most már mindig ő lesz a szerzőtársam.
▶ Mégiscsak furcsa, hogy egy belgyógyász dalszöveget ír.
▶ Ne
gondold. Egyszer egy koncerten valaki durván
„belegitározott” a fülembe, szinte megsüketültem.
Elmentem
Hacki Tamáshoz, akit füttyművészként ismert meg a közönség,
de polgári foglalkozása szerint gégész. Éppen
vizsgált, amikor a szomszéd szobából egy csellójáték szűrődött át. Kérdeztem Tamást, mi ez? Mire ő azt válaszolta,
hogy semmi, csak a főorvos gyakorol. Tudod, az orvosok rengeteg rosszat látnak, betegségeket, fájdalmat,
szükségük van valami teljesen másra, amitől gyógyul és épül az ő lelkük is. A férjemnek fantasztikus irodalmi vénája
van, neki az írás a feltöltődési lehetőség.
▶ Minden olyan asszony, akinek gyermekei nem egy apától vannak, küzd azzal, hogyan legyen jelen az édesapa a
gyereke életében. Nálatok hogy volt?
▶ Bármit is ír a bulvár, Feri (Nagy Feró) mindig benne lehetett a lányunk életében, ma is sokszor beszélgetnek. Annak
idején Gabi nagyon kicsi volt, mikor elváltunk, de mindig tarthatták a kapcsolatot. Emlékszem, amikor
összeházasodtam Soós doktorral, eljött hozzánk egy látogatásra, és amikor megismerte a férjemet, akkor úgy a maga
módján ezt mondta: „Na jól van, látom rendes apja lesz a gyereknek.” Így is volt, Laci akkor is előtérbe helyezte és
kivételezett Gabival, amikor már megszülettek a közös gyerekeink, nehogy véletlenül kevesebbnek érezze a
szeretetet.
Ők hárman jó testvérek, nagyon büszke vagyok rájuk. A fiamra most
különösen, hiszen lassan túl van az
ügyvédjelölti három éven és idén, 2020-ban leteszi az ügyvédi vizsgát. Valamint vízilabdázik, kisportolt alkat ő is.
Hiszek abban, hogy egyaránt fontos a fizikális és mentális erőnlét, és bízom abban, hogy a gyerekeink tovább viszik
ezt a szemléletet akkor is, ha mi már nem leszünk.
Vincze Kinga
Forrás: https://www.gyogyhir.hu/cikk/3432/Kodaly-modszer-es-noi-beat-zenekar
SztárParty:
Csuka Mónika
Csuka Mónika 1969-ben alakította meg Magyarország első női beat zenekarát a Beatricét. Néhány ismertebb név azok közül, akik
játszottak az együttesben: Szűcs Judit, Mary. 1972-ben a lányok férjhez mentek vagy más zenekarokba, így fiúkkal egészült ki a
csapat, melynek egyik jeles képviselője Nagy Feró volt. Ezekben a felállásokban játszott Bencsik Sándor, Temesváry András, Barile
Pasquale /később R-Go/. 1976-ban a Mikrolied női vokál szólistája is a Beatrice mellett, sokat szerepelt az NDK-ban valamint
Lengyelországban. 1979-től énekes-gitáros az Apostol, Bergendy együttesekben.1980-tól Nyugat-Európában énekel, gitározik. Dalai
zenéjét egy-két kivétellel maga szerzi. Az éneklés mellett 1994-99-ig a Szív TV-ben Szédülj el címmel szórakoztató magazin-műsort
szerkesztett és vezetett, ahol sztárokkal, érdekes emberekkel, politikusokkal készített interjúkat sok zenével.
Forrás: http://www.sztarparty.hu/csuka-monika.html
2020.08.07. Velvet - Gumicukor:
Első felesége szerint Nagy Feró „szerette a lányokat”, ezért váltak el.
Csuka Mónikával tartalmaz interjút a Best magazin új száma, aki azért érdekes riportalany, mert 1969-1978 között a Beatrice énekese,
gitárosa volt ő, amely Magyarország első lányzenekaraként indult. Az együttes 1971-ben egy férfitaggal bővült, ez a férfi volt Nagy Feró,
akibe Csuka Mónika beleszeretett, hozzáment feleségül, 1975-ben született egy lányuk. A házasság azonban zátonyra futott, erről az
énekesnő így mesél most:
"Énekeltem, dolgoztam, közben zátonyra futott a házasságom.
Azt gondolom, nem miattam. Még ennyi idő távlatából is csak annyit
mondhatok, Feró szerette a lányokat...
Egyet viszont el kell ismernem: jó apa volt és az is maradt."
Csuka Mónika és Nagy Feró 1977-ben vált el.
Mivel az énekesnő ekkor két másik együttesben is dolgozott,
volt férjére hagyta a Beatrice zenekart, aki
aztán nagy sikerre vitte az eredetileg lánybandának indult,
de végül női tagok nélkül maradt formációt,
a Beatrice máig ismert slágerei ebből a korszakból valók.
Csuka Mónika második férje Dr. Soós László belgyógyász,
vele 30 éve élnek házasságban, két gyerekük született.
Csuka Mónikának továbbra is
működik saját honlapja, mindenesetre a régi képek még mindig megtalálhatók
rajta javarészt a hetvenes évekből.
Forrás: https://velvet.hu/gumicukor/2020/08/07/csuka_monika_nagy_fero_megcsalas_valas/
Népszava 2020.08.18
Állami díjat kapott az Ismerős Arcok, örülhet Csuka Mónika is
Művészeti díjakat osztott ki Kásler Miklós és Fekete Péter, filmrendezők, írók, zenészek részesültek állami
elismerésben.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Máté Péter-díj járt a kiemelkedő könnyűzenei, dzsesszzenei előadó-
művészeti tevékenység elismeréseként Csuka Mónika énekes-zeneszerzőnek, Gayer Ferenc jazz-bőgő előadóművész,
zenekarvezetőnek, a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus tagjának; Máté Péter megosztott díjat kaptak az
Ismerős Arcok zenekar tagjai: Galambos Nándor basszusgitáros, Kovacsik Tamás dobos, ütőhangszeres, Leczó
Szilveszter billentyűs, Nyerges Attila énekes, szövegíró, Práder Vili gitáros, énekes, dalszerző, Tánczos István
szaxofonos, énekes.
Forrás: https://nepszava.hu/3088803_allami-dijat-kapott-az-ismeros-arcok-orulhet-csuka-monika-is
Csajok a motoron 2012. augusztus 10.:
Beatrice – a női együttes
Néhány csaj elhatározásaként született meg a zenekar, ami azóta szép karriert futott be, immár férfi tagokkal
véglegesítve. Még csak 1969-et írtunk, amikor pár merész zenész lány elhatározta, hogy ők bizony bandát alapítanak
– méghozzá beatformációt.
A hatvanas években kezdett elterjedni a beat stílus, ami a dzsesszel szembefordult, bár azért abból is merített.
A népzenei elemekkel tarkított, szórakoztató irányzat jellegzetessége az ütemek elejének hangsúlyozása (beat),
a pengetős hangszerek előtérbe kerülése volt. Valamint fokozódott a szöveg- és énekhangok szerepe.
A névválasztásnál figyeltek arra, hogy szerepeljen benne a beat szó és valami csajos is legyen. Sikerült!
Az első felállásban Csuka Mónika énekelt, gitározott, Nagy Katalin volt a billentyűs, Hamar Krisztina basszusgitározott
és Csuka Mária dobolt. Érdekesség, hogy egy ideig a diszkókirálynő Szűcs Judith is játszott a zenekarban orgonán
A lánycsapat az akkoriban befutott Rangers banda segítségét kérte az induláshoz, amit meg is kapott. Novai Gábor
segített például a névalkotásban. Jó kapcsolatot ápoltak a Gemini zenekarral. Csuka Máriát Bardóczi Gyula tanította
dobolni. 1970-ben állandó klubbal büszkélkedhettek a kőbányai Telefongyárban. Főleg feldolgozásokat játszottak:
Jimi Hendrix, Deep Purple, Shocking Blue, Middle Of The Road. A csajok sokszor miniszoknyában léptek fel a férfiak
nagy örömére. Akkortájt ez lázadásnak számított a közerkölcs szempontjából.
1971-ben jelentős változás történt az együttesben, ugyanis Nagy Feró nemhogy feleségül vette Csuka Mónikát, még
az év végén a Beatrice énekese lett. Lassan kezdtek kikopni a csajok a bandából. Nagy Kati a Tűzkerék, míg Csuka
Mária a Vadmacskák tagja lett. 1972-ben érkezett Bencsik Sándor gitárosnak, majd Temesvári András basszernak,
Barile Pasquale dobosnak és Nagy Károly billentyűsnek. Nemsokára Bencsik távozott a zenekarból, őt Gáti Zoltán
követte. Nagy Károly után pedig billentyűs nélkül zenéltek tovább.
Nem voltak saját számai a Beatricének akkoriban, ezért Sweet, Suzi Quatro, Mud, Gary Glitter és egyéb glam rock
stílusú számokkal örvendeztették meg a közönséget. Feró stílusa pedig kezdett a banda egyedi bélyegévé válni.
A változatosság kedvéért, 1974 nyarán szintén új felállással debütált a zenekar. Cziránku Sándor gitározott,
Temesvári Péter dobolt, Csuka Mónika pedig az ének mellett basszusgitáron játszott.
Ekkor már saját szerzeményekkel is előálltak, glam rock stílusban. Elkészültek az első demófelvételeik.
A Csuka Mónika által énekelt Csak egy szó című dalt a Magyar Rádió is játszotta.
Sajnos saját lemezük még nem jelent meg.
1977-ben a Beatrice már diszkó zenekarként funkcionált, a nagyobb siker reményében. Csuka Mónika pedig a
Mikrolied nevű vokáltrió tagja lett. Természetesen a két együttes próbált összedolgozni, közös nagylemezben
gondolkodtak, de nem sikerült végül a terveket valóra váltani, és a Beatrice átmenetileg feloszlott.
Az alapító hölgyekre visszatérve, a jövő nemzedékét is támogatva, Csuka Mónika énekes iskolával büszkélkedhet, míg
Csuka Mária egy lemezstúdióval. Hasznos, eseménydús pályát tudhatnak maguk mögött a lányok, akiknek
szólólemezeik is jelentek meg.
.
Forrás: https://csajokamotoron.hu/beatrice-a-ni-egyuettes/
Rock-On oldal:
Beatrice zenekar Történet
A lányzenekar (1970–1977)
A Beatrice története 1969-ben indult, amikor néhány lány beategyüttest akart alapítani. A lányzenekart Csuka Mónika vezette, az
egyetlen tag, akinek hangszere volt (egy elektromos gitár).
Az első felállás
-
Csuka Mónika (ének, gitár)
-
Nagy Katalin (billentyűs hangszerek)
-
Hamar Kriszta (akkordgitár)
-
Csuka Mary (dobok)
-
Sebes Ildikó (basszusgitár)
A lánycsapat az akkor befutott Rangers együttes segítségét kérte az elinduláshoz. Novai Gábor természetesen segítségükre sietett,
sőt a névalkotásban is az ő keze van. („Legyen benne a beat szó, de legyen lányokra utaló is.”) 1970-ben megszületett a Beatrice.
Jó kapcsolatot ápoltak a Gemini együttes tagjaival is, például Csuka Maryt Bardóczi Gyula tanította a dobolásra.
A lányok gyakran cserélődtek a csapatban, egy ideig Szűcs Judith, a későbbi szóló sztár is szerepelt benne mint billentyűs. A csapat
nem adott ki albumokat, nem maradt utánuk egyetlen felvétel sem. A zenekar több alkalommal is miniszoknyában lépett fel, ami
abban a korban a lázadás egyik legüdébb színfoltját jelentette.
1974-ben és egy ideig Próféta néven zenéltek, majd ismét visszatértek a Beatrice névhez. 1976-ban Nagy Feró érkezése az
együttesbe változásokat hozott. (Csuka Mónika és Nagy Feró házasságán túl is.) A kezdetben több stílusban játszó banda hamarosan
komoly sikereket ért el, a Tessék választani! fesztivál megnyerését a „Gyere kislány, gyere …” című diszkószámnak köszönhették, de
játszottak keményebb zenét is (Jimi Hendrix, Deep Purple stb.). 1977-ben Nagy Katalin és Hamar Kriszta helyére Bencsik Sándor
gitáros és Temesvári András basszusgitáros érkezett. A lányok a Mikrolied Vokálban, majd a Vadmacska együttesben zenéltek
tovább. 1978-ban a Beatrice zenekar feloszlott. Napjainkban Csuka Mónikának énekiskolája van, Csuka Marynak lemezstúdiója.
Mary most is dobol. Mindkettejüknek jelentek meg szólólemezei.
Forrás: https://rock-on.hu/2020/12/27/beatrice-zenekar/
Story magazin 2022.10.14.:
Perpatvar az X-Faktor körül – Csuka Mónika kiakadt Csuka Mónikára
Nagy Feró volt felesége nyilvánosan adott hangot felháborodásának. Az ifjabbik reagált az énekesnő kifakadására.
Csuka Mónika, a 70 éves Máté Péter-díjas magyar énekesnő, Nagy Feró egykori felesége, a Beatrice alapítója különös hangvételű
Facebook-bejegyzésben tette szóvá, hogy az X-Faktorban szintén Csuka Mónika néven szerepel egy versenyző, aki egyébként
szombaton küzdhet meg a mentorházban az élő show-ba kerülésért.
„Nem szoktam nézni az X-Faktort, de felhívták a figyelmemet arra, hogy egy másik Csuka Mónika énekelt ott. Mivel
több mint 50 éve vagy a szakmában, úgy érzem, hogy valamilyen betű odatételével ez a 32 éves hölgy
megkülönböztethette volna magát tőlem, vagy egy szerkesztő közölhette volna vele ezt a tényt.
Képzeljétek el, hogy valaki, mondjuk, Demjén Ferencként vagy Zalatnay Saroltaként, Karda Beaként…
és folytathatnám a sort, lépne föl. Mit gondoltok erről?” – írta az énekesnő.
Az RTL tehetségkutatójában szereplő Csuka Mónikát meghatotta, hogy névrokona egyáltalán felfigyelt rá. „Nagyon boldog vagyok,
hogy a művésznő szólt rólam, hiszen a szüleim imádták őt, és ezért lettem én is Mónika. Anno ugyanis a szüleim vettek a piacon egy
kazettát Csuka Mónikától, és annyira megszerették a dalokat és a művésznő nevét, hogy Mónikának neveztek el. Mindjárt sírok az
örömtől, hogy ő reagált a szereplésemre” – mondta meghatódva a story.hu-nak.